Magyar Péterrel, Magyarország miniszterelnökével 🇭🇺

Azzal az emberrel, aki megvalósította, amit sokan lehetetlennek hittek: lezárta az elmúlt 16 év rendszerét, és visszaadta a reményt több millió magyar honfitársunknak!

1956-ban az Országház ezen szobájának erkélyéről mondta el történelmi beszédét Nagy Imre. Felemelő érzés volt ugyaninnen nézni a százezres ünneplő tömeget.

Vannak pillanatok, amelyek megváltoztatják a történelem menetét. Ahogy az akkori beszéd, úgy a 2026. május 9-e nap is ilyen pillanat volt! ❤️🤍💚

Eredeti poszt: https://www.facebook.com/share/p/14cpB7Enwsx

Az Uzsoki VIP-ügy nem technikai vita. Nem politikai hecckampány. Sokkal mélyebb etikai és szakmapolitikai kérdés is.

Az elmúlt években egy állami kórházban több száz fizetős műtétet végeztek ugyanazzal az infrastruktúrával és ugyanazzal a személyzettel, miközben több ezer állami beteg éveket vár térd- és csípőprotézisre. A betegek pénze nem közvetlenül az intézményhez folyt be, hanem egy kormányközeli politikailag kötődő magáncéghez, amely százmilliós nagyságrendű árréssel „közvetített” az állami rendszerben, alapjában lényegi munka nélkül.

Ez nem egészségügy. Ez üzletszervezés közpénzes környezetben.

Az ügyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elítélte, a Belügyminisztérium is vizsgálta. A vizsgálat tényét elismerték – az eredményeket nem hozták nyilvánosságra... Nem cáfolták a gyakorlatot, nem szüntették meg, nem volt következménye. Szemet hunytak felette.

Fontos kimondani: egy rosszul megírt jogszabály önmagában nem erkölcsi vétség, hanem szakmai hiba. Ilyen előfordul.

A valódi etikai vétség ott kezdődik, amikor – egyesek felismerik a joghézagot, – üzleti modellt építenek rá a betegek rovására, – bevonnak olyan kormányközeli politikai szereplőket, akik irányában korábban leköteleződött a kórház vezetősége, – a hatalom ezt látja, vizsgálja is, – majd nem publikálja az eredményeket, – és nem von le következményeket, mert az saját magára nézve lenne kínos.

Ez már nem jogalkotási hiba. Ez elhibázott politikai és erkölcsi döntés.

És nem igaz, hogy ez egyedi eset lenne.

A Válasz Online elemzése szerint Magyarországon a fizetős egészségügy legdinamikusabban növekvő része valójában az állami rendszerhez kötődik. Nem független magánklinikák nőnek elsősorban, hanem állami intézményekhez kapcsolt fizetős szolgáltatások, sokszor a várólisták árnyékában.

Néhány adat: – a Semmelweis Egyetemen működő Semmelweis Prémium bevétele 2019 és 2024 között négyszeresére nőtt (684 millióról 2,78 milliárd forintra), – a Szegedi Tudományegyetemhez kötődő Mediversal bevétele közel ötszörösére nőtt, (622 millió forintról 2,84 milliárd forintra), – a Debreceni Egyetem YouMed fizetős bevétele több mint két és félszeresére emelkedett. (994 millió forintról 2,6 milliárd forintra).

Ráadásul nem csak az egyetemeken létezik állami intézményhez kötődő fizetős ellátás. Működési engedély alapján ilyen kapacitás található többek között: – Veszprémben, – Székesfehérváron, – a Szent Imre Kórházban, – Berettyóújfaluban, – Győrben, – valamint a Budai Egészségközpontban, amely egy különösen sajátos, félig állami–félig magán konstrukció.

Tehát igen: nagyon sok helyen van már.

Ez önmagában talán nem is lenne botrány egy európai országban. A botrány az, hogy: – nincs egységes szabályozás, – politikai és lobbiérdekek alapján szerveződik, – nincs valódi ellenőrzés, – nem mindenhol ugyanazok a feltételek érvényesek, sőt, – miközben a kormány azt állítja, hogy „az egészségügy nem üzlet” – mégis mindenki szeme láttára azzá tette és még államilag támogatta is azokat.

Konkrét példák: – a Budai Egészségközpont (Csányi Sándor érdekeltsége) 2018–2024 között 5,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott, – emellett az állam 26 milliárd forinttal szállt be egy 62 milliárdos kórházfejlesztési projektbe, – a Doktor24 3 milliárd forintos újbudai beruházásához 287 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott.

Mindezek után különösen képmutató, hogy a Fidesz a TISZA Pártot vádolja „az állami egészségügy privatizálásával” hamis, összetákolt dokumentumokra hivatkozva, embereknek rémhíreket terjesztve, miközben országos szinten engedélyezi, nem egységesen szabályozza, és nem ellenőrzi következetesen ezeket a konstrukciókat, visszaéléseket.

Ez nem „magánosítás vs. nem magánosítás” kérdése. Ez esélyegyenlőség, etikus magatartás, átláthatóság és politikai kivételezés kérdése.

Az is mutatja a kormány szervezői dilettantizmusát, hogy miközben az állami intézetekben növekszik az ilyen magánműtétek száma, addig a NEAK által várólisták csökkentésére szánt összegből 2024-ben körülbelül 3 milliárd forint maradt a kasszában — vagyis azt nem költötték el az állami rendszerben, miközben a várólisták tovább duzzadtak.

Ezért kulcskérdés a magán- és állami egészségügy kapcsolatának minél előbbi felülvizsgálata és újraszabályozása: – világos határokkal, – zavaros kiszervezések nélkül, – politikai közvetítők nélkül, – és mindenekelőtt a betegek esélyegyenlőségének védelmével.

A cél, hogy egy állami intézmény soha ne váljon politikai vagy üzleti prédává.

Az egészségügy nem kiváltság. Nem üzleti trükk. Nem politikai zsákmány. Hanem közös felelősség.

Mi a TISZÁNÁL ezért dolgozunk, ezt vállaljuk már az első naptól kezdve!

Kapcsolódó cikkek:

1. https://24.hu/belfold/2026/01/07/hadhazy-akos-transparency-per-uzsoki-korhaz-papcsak-ferenc-fidesz-zuglo-vip-osztaly-sosonkivuliseg-mutet-penz/

2. https://www.valaszonline.hu/2025/12/19/maganklinika-fizetos-egeszsegugy-allami-paraszolvencia/

3. https://telex.hu/belfold/2025/07/18/uzsoki-korhaz-vizsgalat-retvari-bence